A házi rozsdafarkú a két, Magyarországon előforduló közül a gyakoribb. Rovarevő, gyors mozgású, rekedtes énekéről viszonylag könnyű felismerni. Az öreg hímeknek szép, fémes, sötétszürke színük van, a tojók, és a fiatalok szürkésbarnák. Vonulók, a telet melegebb éghajlaton töltik. A templomkertben főleg a vonulás környékén szoktak feltűnni. Tapasztalatom szerint az őszi vonulás környékén előszeretettel tartózkodnak a kert hátsó részében, a garázs környékén.
A házi rozsdafarkúak itt a kertben mindig majdnem sötétben jönnek előre, ahol az itatók is vannak. Vagy nagyon korán, vagy nagyon későn isznak a kihelyezett vízből.
Kedvelem kattogó hangjukat, rugózó mozgásukat.
